2012. július 11., szerda

25. rész Leánybúcsú

Thalia szemszöge

Másnap reggel elkaptam Alice-t és megfogadva Carlisle tanácsát beszéltem vele.
-Figyelj kicsim! Nekem úgy tűnik, hogy a legfontosabb dolgokat már elintéztük szóval nem hiszem, hogy továbbra is szükség lenne rám, így mostantól rád bízok mindent, de egy feltétellel. Jane végig melletted lesz, hogy még véletlenül se ess túlzásba. Megegyeztünk?
-Jaj Anyu imádlak, imádlak, imádlak!-lelkendezett boldogan és közben fel-alá ugrált.-Nem fogod megbánni.
-Azt merem remélni.-mondtam komolyan ebben az egy mondatban rejtetten az is benne volt, hogy ha elszúrja az esküvőből temetés lesz.

2 héttel később

Amióta átadtam a stafétát Alice-nek sokkal nyugodtabb vagyok. Nem kell rohangálnom ide-oda mint egy idegbajos és végre tudok kettesben lenni a vőlegényemmel. Imádtam amikor együtt befeküdtünk a fürdőkádba és relaxáltunk vagy amikor összebújva romantikus filmet néztünk.
A mai is egy ilyen nap volt.
Hatalmas arany franciaágyunk kényelmét élvezve néztük kedvenc filmünket az Álom luxuskivitelben-t és közben pattogatott kukoricát ettem (néha még Carl-t is rátudtam venni).
A filmnek már a végén jártunk ott ahol Holly a cicáját keresi kétségbeesve. Ezen a jeleneten mindig sírok és ilyenkor Carl mindig szorosabban ölel magához és letörli a könnyeimet miközben lehelet finom csókokkal hinti meg arcomat.
Álom luxus kivitelben (Breakfast at Tiffany's)
Amikor már épp a hetedik mennyországban éreztem magam hirtelen kivágódott az ajtó és Rosali, Alice, Jane és Bella jelent meg.
-És most elraboljuk a menyasszonyt.-jelentette be vidáman fekete hajú kis ördögöm.
Egy pillanat alatt felkaptak az ágyról és a magasba tartva vittek ki a szobából kiszakítva szerelmem karjaiból.
-Hívd a 911-et!!-csak ennyit tudtam még az ajtóban Carlisle-nak kiáltani aki nagyon jót mulatott a vicces szituáción ahogy lányai elrabolják a mit sem sejtő arát.
-Hova megyünk?-tettem fel az első kérdést ami először az eszembe jutott.
-Ha megmondanánk meg kellene, hogy öljünk.-vigyorgott Rosali.
-Remélem tudjátok, hogyha valami go-go táncos pasit béreltetek fel akkor addig éltetek.-mondtam fenyegetőzve amin Ők csak nevettek.
-Ennél azért kreatívabbak voltunk.-kuncogott Jane.
A garázsba mentünk ahol Alice kanárisárga Posche 911 turbójába ültünk be.
-Na és most feltekerjük a hangerőt.-mondta ördögi vigyorral Alice a kormány mögül és full hangerőn bekapcsolta azt a zenét amire a Taxiban repesztettek és padlógázzal elstartoltunk szeretett kis otthonunkból a számomra totálisan ismeretlen hely felé ami nem kis szorongást eredményezett nálam.
Hozzá vagyok szokva a nagy sebességhez, de ahogy Alice bevette az éles kanyarokat megtanultam imádkozni és mivel középen ültem hátul, veszettül kapaszkodtam az első két ülésbe. Az elöl ülők vagyis Alice és Rosali meg jót mulattak azon, hogy hátul, hogy vinnyogunk Bellával és Jane-nel.
Aztán egy hirtelen fékezéssel megálltunk én és Bella pedig kivánszorogtunk a kocsiból és búcsút mondtunk a vacsoránknak.
-Fúj, ez undorító.-mondta Rosali aki gyenge idegeit szemei eltakarásával próbálta kímélni.
-Köszönd ezt Miss Alice Sumacher-nek.-ironizáltam mikor végeztem.
Csak ekkor vettem észre, hogy egy kikötőben vagyunk és, hogy egy Titanic nagyságú luxus hajóval állok szemben.
-Remélem ezzel kitudlak engesztelni.-mondta mosolyogva Alice a hajócsodára mutatva.
-Alice.....mindent megbocsáltok még azt is amit el sem követtél.-mondtam még mindig ámulva.
-Nos akkor felszállás! Vár minket az elnöki rezidencia.-mondta kecses karmozdulattal indulásra buzdítva.
Fényűzésben éltem egész életemben, de amint végigmentünk a hajón a szobánkig csak tátott szájjal csodáltam a tengerjárón uralkodó igazán fenséges és luxus körülményeket.
-Várjunk csak! Egy darab ruhát se hoztam.-mondtam rémüldözve és közben áldottam az eszemet, hogy nem hálóingben néztem a filmet hanem rendes ruhában.
-Nyugi vagy ezer üzlet van itt és pontosan most jön az a rész amikor kifosztjuk a Dior-t, a Chanel-t, a D&G-t és az összes többi ruhaboltot.-mondta ismét bepörögve Alice.
Több száz ruhát felpróbáltam és legalább annyit vettünk. Az üzletekből kilépve mindannyin ruhás és cipős szatyrokat cipelve mentünk fel a lakosztályunkba átöltözni.
Thalia buli ruhája
Alice buli ruhája
Rosali buli ruhája
Bella buli ruhája
Jane buli ruhája

 -És most hova megyünk?-kérdeztem már a gyönyörű selyemruhámban.
-Természetesen bulizni, táncolni ez a hajó tele van szórakozóhellyel.-felelte Alice.
Éjfélig csak táncoltam és ittam a lányokkal (pontosabban Alice leakart itatni). A táncparkett közepén csak mi voltunk és profi táncosokat megszégyenítően mozogtunk (kivéve Bellát aki a bárpultnál figyelt minket).
Persze jó pár pasi bepróbálkozott nálunk, de természetesen mindet melegebb éghajlatra küldtük (Rosali még be is húzott az egyiknek aki tapizni akarta). Így ment ez egészen éjfélig amikor is visszamentünk a szobánkba és én személy szerint beájultam az  ágyba.
-Thalia, ébredj már!-hallottam Alice hangját aki enyhén pofozgatva próbált felkelteni.
-Mi,mi ,mi van?-kérdeztem világomról se tudva.
-Kelj fel mert van még egy leánybúcsús feladatod.-mondta és a kezembe nyomott egy rózsaszín fűzőt, harisnyatartót és fehérneműt.
-Mit kezdjek ezzel?-kérdeztem kómásan és csak most tűnt fel, hogy Alice-en és Rosalin is hasonló van.
-Megyünk táncolni.-jelentette ki Rose.
-Mégis hova?-kérdeztem rosszat sejtve.
-Nos néhány úriember fizetett nekünk azért, hogy táncoljunk nekik.-mondta Alice.
-Én nem leszek kurva!-kiáltottam felháborodva.
-Nem is azt kértük csak azt, hogy táncolj.
-Ne rontsd el a leánybúcsúd! Nagyon sokat dolgoztam rajta.-mondta könyörgő szemekkel Alice melynek sajnos nem tudtam ellent mondani.
-A fenébe is!-mondtam duzzogva és felvettem amit adtak.
Thalia táncos ruhája
Rosali és Alice táncos ruhája
  -De ugye Bella és Jane nem...-nem tudtam befejezni a mondatot.
-Bella két bal lábas, Jane pedig kiskorú. Soha nem engednénk.-mondták komolyan.
 -Hova megyünk?-kérdeztem.
-Egymás mellett vannak a szobák.-mondta Rose és ennyivel le is zárta a magyarázkodást.
-Tiéd ez a szoba.-mutatott az egyik ajtóra Alice.
Nagy levegőt vettem és beléptem. Megláttam egy színpad szerűséget így felmentem rá. A szobában sötét volt csak a táncparketten volt világítás, de annak a fénye nem ért el a sarokba, hogy megvilágítsa a sötétben ülő férfit.
-Sajnálom! Nem fogok táncolni. Vőlegényem van és szeretem Őt. Ha ad egy kis időt visszamegyek a szobámba és visszafizetem a pénzt. Csak a barátnőim rángattak bele.-mondtam szégyenkezve kiszolgáltatott helyzetem miatt.
-Úgy tűnik mégse kell megölnöm Jassper-t és Emmett-et.-mondta nevetve Carlisle és előlépett a sötét sarokból.
-Te jó ég! Tehát a lányok nem is azt akarták, hogy....ááá már értem. Ez esetben kívánja mégis megnézni a produkciómat uram?-kérdeztem huncut mosollyal.
-Epekedve várom.-felelte szexi féloldalas mosolya kíséretében.
(vegyétek úgy, hogy Christina Alice, Pink Rosali és Mya Thalia)
;)

3 megjegyzés:

  1. Fantasztikus lett ez a fejezet!
    Mennyei!XD
    Ilyen leánybúcsúról nem is álmodtam volna!:)
    Üdv:Izzy

    VálaszTörlés
  2. Köszi!Örülök, hogy még mindig tetszenek a történeteim.
    Üdv: Tiffany

    VálaszTörlés
  3. Hát persze,hogy tetszenek!
    A jó történet nem csak az elején jó hanem mindig!

    VálaszTörlés