27. rész Vámpírok tánc

Thalia szemszöge

Mielőtt bementünk volna a kastélyba a szokásos menyasszonyi csokor dobáshoz készültünk.
A lányok felsorakoztak én pedig háttal állva messzire dobtam a csokrot. Még a levegőben volt mikor megfordultam így láthattam Bella ijedt arckifejezését (aki mellesleg leghátra menekült) amikor a csokor egyértelműen az Ő lábai előtt landolt.
-Gratulálok Bella!-mondtam nevetve mivel tudtam, hogy Edward kedvesének a házasság a legfenyegetőbb dolog a világon (a szülei legalábbis erre nevelték).
-Utállak.-tátogta és felvette a csokrot Ed pedig boldogan ölelte át a jövedőbeli menyasszonyt.
Persze ez a kis játék nem vonta el a vendégsereg figyelmét az aktuális ifjú párról így hirtelen azt vettem észre, hogy vámpírok ezrei ölelgetnek, puszilgatnak, gratulálnak és én hirtelen azt se tudtam, hogy ki-kicsoda.
-Thali szívem, szeretném bemutatni távoli rokonainkat az alaszkai Denali klánt!-mondta mosolyogva Carlisle.
-Nagyon örvendek! Őszintén örülök, hogy eljöttetek az esküvőnkre.-mondtam elbájoló hangon.
-Mi is nagyon örülünk, hogy végre megismerhetünk Carlisle már ódákat zengett rólad.-mondta kedvesen az egyik szőke hajú lány. Ááá megtaláltam a szőke hajszál tulajdonosát. Hát igen, zseni vagyok.
-Tanya Denali vagyok ők pedig a testvéreim, Irina és Kate.-mutatkozott be a bűnjelem.
-Magasabbnak gondoltalak.-bukott ki Irinából.
Kate szimpátiáját nem tudom mivel nyertem el, de azonnal a testvére lábára lépett tűsarokkal a védelmemre kelve.
-Áú, most meg mi van?!-kérdezte a nem túl okos (természetesen nálam sokkal magasabb) Irina.
-A testvérem csak úgy értette, hogy Carlisle elég magas Te pedig tündérien bájos voltál ahogyan felvett a karjába. Sok boldogságot!
-Igazán köszönjük.-mondtam hálásan.
-Ők pedig itt Eleazar és a párja Carmen.-sorolta tovább Carl.
-Kimondhatatlanul örülünk, hogy megismerhetjük Carlisle elbűvölő választottját.-mondta a férfi és kezet csókolt.
-Szívből örülünk a boldogságotoknak. Kívánjuk, hogy tartson örökké.-mondta lágyan a barna hajú nő aki szintén nagyon barátságos volt.
-Nagyon szépen  köszönjük.

A Denali família

Csak most tűnt fel mennyi barátja van Carl-nak. A családom elég népesnek mondható, de hatalmas létszámuk mellett nem törpül el Carlisle vendégseregének létszáma ami azt jelenti, hogy kb. ugyan annyian vannak. Mi más kell a pánikhoz mint egy halom idegen vámpír akiket mind be fog mutatni drága férjecském.
A Denali klán után jött az egyiptomi: Amun, Kebi, Benjamin és Tia. A déliek után jöjjön pár északi alapon következtek az írek: Siobhan, Liam és Maggie. Végül pedig az amazonok: Senna és Zafrina akiktől azért tartottam rendesen magasságuk és ruházatuk miatt.

Amun 

Kebi 

Benjamin

Tia

Siobhan

Liam

Maggie

Senna

Zafrina

Miután lefutottam a tiszteletköreimet a vendégeknél (ami felért egy maratonnal) és mindenkinek nagyon örvendtem végre valahára bementünk a kastélyba. Én mint az őrült rohantam, hogy végre leülhessek a székemre és egy kicsit pihenjek hiszen nekem senki se mondta, hogy ilyen fárasztó a vendégsereg fogadása. Mikor már legalább egy perce pihegtem a széken csak akkor vettem észre milyen pozitív drasztikus változáson esett keresztül a trónterem. Minden csupa lila az asztalok, a székek és a drapériák amelyek a terem kicsinyítésére voltak hivatottak, hiszen amikor Bella azt mondta fél Amerika elférne benne nem esett hatalmas túlzásba.

A feldíszített trón  terem

-Ez gyönyörű.-mondtam és csak most tűnt fel, hogy Carlisle mellettem ül mivel megfogta a kezem.

-Te vagy a gyönyörű, minden más pedig csak tükör mely szépségedet tükrözi.-mondta gyengéden.

-Nagyon költői volt szerelmem. És tulajdonképpen most mi jön?-kérdeztem tanácstalanul.

-Nos, a tánc édesem.-mondta és felállt engem pedig húzott magával a táncparkett közepére.

Lehet hogy a vendégekkel való buta csevegés tompította az érzékszerveimet, de a sarokban levő zenekart is csak most fedeztem fel. Felharsant a már jól ismert zene a maga tipikus orosz dallamával mely elbűvöl és lenyűgöz mindenkit. Carlisle-al olyan könnyű táncolni. Mikor elsőnek kért fel ezen gyakorlatilag ledöbbentem, de ma már tudom, hogy ez azért van mert minket egymásnak teremtettek. Ahogy szerelmem karjaiban forogtam egyszer csak megpillantottam Balthazart aki az amazonok asztalához lett ültetve és búsan itta a pezsgőt és pillantásunk találkozott. Az enyémben öröm az övében fájdalom volt. Hirtelen én is elszomorodtam a súlyos bűntudat miatt és ez figyelmetlenséghez vezetett. Elrontottam a lépést amit persze azonnal korrigált Carl. Kedvesem segélykérő pillantással nézett legidősebb fiára aki azonnal javított a kedélyállapotomon és ismét a régi lettem. Legalábbis a tánc időtartama alatt.

Carlisle&Thalia

Tapsvihart kaptunk a táncra, de nem tudtam nem észrevenni, hogy az én kedves mágus mesterem csak bosszúsan szemléli üres poharát és a terem másik végéből egy újabb pohár pezsgő repül a kezébe. 

Megsajnáltam. Oda akartam menni hozzá és már léptem volna is, de a kezem még Carl kezének gyengéd, de határozott szorításában volt. Az asztalunkhoz kísért és ekkor a szüleim álltak fel és suhantak a terem közepébe.

Aró&Sulpicia

-Tangó.-kiáltotta Apa a zenekarnak és olyan szenvedélyes tekintettel nézett anyámra amilyennel semki másra nem nézett előtte. Az apám, mint egy ragadozó a prédájára olyan szemeket meresztett anyámra. Azt se tudtam figyelmen kívül hagyni, hogy Anyu a karmait Apa vállába mélyeszti. Mintha szét akarnák tépni egymást. A levegő szinte izzott körülöttük. Aró Volturi uralkodó volt és valóban uralkodott. Uralta a parkettet és az anyámat. Sulpicia Voltui pedig kész volt teljes mértékig behódolni, sőt szemeivel szinte könyörgött azért, hogy uralja Őt szerelme. Ugyan alattvaló volt ennek ellenére mégis rendelkezett a legnagyobb hatalom felett. Tudatosan hol felkeltette a vadászösztönt hol alázatosan tette amit kell. A tánc mindig és mindenhol leleplezi, hogy milyen annak a két embernek a kapcsolata egymás között akik táncolnak. Valóban. A szüleim szenvedélye és alá-fölé rendeltsége egyértelműen megmutatkozott. Egy külső szemlélő ezáltal mindent megtud a párról. Csak azt sajnálom, hogy én a mi táncunkat nem láthattam kívülállóként maximum majd az esküvői videón.

A táncuk véget ért. Bennem pedig megfogalmazódott egy terv. Végig nézem az összes pár táncát és kielemzem, aztán pedig megkérem Jane-t, hogy mondja el milyennek találta a táncomat Carl-al és táncolni fogok Balthazar-ral is. Ugyan ez nem változtat semmin hiszen Carlisle-t szeretem, de itt van ez az érzés és nem hagy nyugodni.

A soron következő pár Heidi és Demetre volt.

Demetre&Heidi

Jellemzés:fiatalos, bohókás mégis szexi és extravagáns. Tényleg ilyen az uncsi tesóm és férje.

Leon&Esme

Jellemzés: Leon mindig olyanná válik amilyen a nő temperamentuma. Esme kedves, gyöngéd, érzékeny és érzelgős. Leon már azelőtt is ilyen kaméleon volt mielőtt megismerte volna álmai nőjét, egyszerűen mindig azt nyújtotta amire a nőnek szüksége volt. Amióta Esme az életében van nagyon megváltozott. Az érzelmeit kimutatja és Esme oldalán mindig erős és oltalmazó valamint féltékeny ami az olasz pasiknál alapvető genetikai hiba.

Jassper&Alice

Jellemzés: Alice egy igazi energia bomba, le se lehet lőni mikor pörög. Jazz megfontoltabb és néha komor, de Alice kedvéért bármit megtesz. Imádják egymást, édesek együtt ezen nincs mit ragozni. A retro stílus pedig a fiatalságuk fénykorába repít vissza az időben.

Emmett&Rosali

Jellemzés:Elegáns és sikkes olyan mint Rose. Emmett-nek ez nem fontos mivel Ő a férfiak azon típusába tartozik akiknek csak egy dolgon jár az eszük és ez meg is jelent a táncban. Azonban ismét az jön elő, hogy a férfi képes a szeretett nőért változni és ha kell úriemberként viselkedni.

Eleazar&Carmen

Jellemzés:Bár nem ismerem őket mégis láttam, hogy köztük teljes a harmónia, egyik sem akar felülkerekedni a másikon. Szeretik egymást és ennél nem is kell több nekik, hiszen megkaptak mindent amire vágytak.

Amun&Kebi

Jellemzés: Kifinomult elegancia. Kebi szenvedélyes nő, de Amun nem kedveli ha ellenszegülnek neki. Egyértelműen a férfié a vezető szerep nem engedi, hogy a nő mást tegyen, gondoljon vagy mondjon mint Ő, de ezt elviseli Kebi mivel a kapcsolatuk ugyanolyan szilárd mint a többieké.

Benjamin&Tia

Jellemzés: A kapcsolatuk a bizalomra és a kölcsönös tiszteletre épül. Szerelem, érzékiség és odaadás ez minden ami átjött a táncukon keresztül.

Siobhan&Liam&Maggie

Jellemzés: Siobhan-t és Liam-et összeköt rengeteg idő, emlék, szeretet és törődés. Ők nem az a lángolós típusok akik körül izzik a levegő, Ők csupán szeretik egymást és ebből nem csinálnak nagy ügyet. Maggie cserfes, fiatal és bolondos ezért mászott be a képbe amit nevelőapja szórakoztatónak, azonban nevelőanyja kissé pimasznak talált. A háromszemélyes kis ír családban vannak apró viták, de együtt mindent megtudnak oldani. 

A látottak után már sokkal okosabb voltam a vendégeket illetően. Már mindenkiről tudtam (vagy legalábbis elképzelésem volt róla), hogy milyen. 

Eljött az éjfél és a hagyomány szerint közösen felvágtuk a tortát Carl-al. Nevetve néztem ahogy szerelmem úgy fogyasztja el az isteni finom torta szeletet mintha valami keserű gyógyszer lenne. A családtagok és barátaink pedig velem együtt nevettek.

-Ennek örömére most mindenki eszik a tortából legalább egy szeletet aki szereti a menyasszonyt és/vagy a vőlegényt.-mondta ünneprontóan Alice.

Mondanom se kell mindenkinek lehervadt a mosoly az arcáról és undorodva kóstolták meg a tortát.

Viccesebbnél viccesebb fejeket vágtak közben így kis híján megfulladtam a sok nevetéstől. Persze a "förtelmes és ehetetlen micsoda" után egyből megrohamozták a vércsapokat. Nagyon szórakoztató volt ám ekkor feltűnt valami.

Hiányérzetem volt. Balthazar csöndben elhagyta a termet angolosan távozva.

Nem tehettem mást, utána mentem diszkréten, a feltűnést kerülve.

A kapuban értem utol.

-Várj! Hova mész?-kérdeztem ijedten.

-El.-mondta és lezártnak tartva a témát kezét a kilincsre tette.

-Kérlek maradj!

-Ugyan minek? Hogy végignézzem, hogy milyen rohadt boldogok vagytok? Köszi abból nem kérek.-mondta alkohollal körüllengve.

-Nem hibáztathatsz engem amiért egyedül vagy!-kiáltottam.

-Nem is hibáztatlak csak végre kilépek az életedből. Nem is örülsz?-kérdezte szintén kiabálva.

-Miért teszed ezt?-kérdeztem sírva.

-Azért mert szeretlek, de téged ez nem érdekel. Szerettelek, de ennek már vége. Új életet kezdek ahogyan te tetted. Nem kellesz eléggé.-mondta és kiviharzott.

-JÓ!-ordítottam utána.

-JÓ!-kiáltotta vissza.

-JÓ!-ordítottam tovább csak hogy enyém legyen az utolsó szó. Enyém is lett és úgy éreztem hirtelen nincs is szükségem erre a beképzelt, komor és rideg alakra amikor itt van nekem Carlisle aki olyan tökéletes mint egy görög isten.

Visszamentem a terembe és ahogy az előbb Balthazar, én is magamhoz akartam reptetni a pezsgős poharat, de nem sikerült. Ekkor vettem csak észre, hogy amíg veszekedtünk lelopta a gyűrűt az ujjamról. Szóval így állunk. Felhajtottam egy pohár pezsgőt és idegességem láttán megjelent mellettem aggodalmas tekintettel az apám.
-Gyere Hercegnőm, mesélj!-mondta és kitárta karját.
Én sírva belevetettem magam és közben dühös voltam, nagyon dühös Balthazar-ra. Apa hideg, gyengéd ölelése teljesen megnyugtatott. Kissé ringatott, mint mikor gyerekkoromban lefekvéskor álomba ringatott.

-Ne törődj vele kis szerelmem! Nem ér annyit. Ez a Te napod. Élvezd! Táncolj! Énekelj! De semmi esetre se légy szomorú. Ezt pedig ne vidd túlzásba, nem bírod az alkoholt!-mondta lágyan és kezemből kivette a poharat. Ismét megöleltem, de most már boldogan.
-Szeretlek Apu. Mindennél jobban.-mondtam.
Ő megsimogatta a nyakam és büszkén végignézett rajtam.
-Édesanyád tökéletes mása vagy. Büszke vagyok rád és szeretném, hogy tudd nincs olyan dolog amit meg ne tennék érted. Ide bármikor visszajöhetsz. Na, de most aztán sicc! Menj és érezd nagyon jól magad!
Megfogadtam apám tanácsát. Hiszen ez életem legszebb napja amit nem tehet tönkre semmi és senki.

Carlisle&Thalia esküvője

Balthazar&Thalia végleges szakítása