15. rész Konfliktus

Carlisle szemszöge

Munkából tartottam hazafelé. A táj csak úgy suhant mellettem Mercédeszem gyorsaságától.
A lejátszóba a kedvenc zenémet raktam be. Hallgattam a lágy dallamot és közben gyönyörű kedvesemre gondoltam.

Carlisle kedvenc zenéje

Thali a mindenem. Igazi mintafeleség lenne. Takarít, főz, mos, foglalkozik a gyerekekkel és amikor kettesben vagyunk varázslatossá tesz minden pillanatot. Mindennél jobban szeretem. Számomra Ő a minden és a minden nélküle semmi. Itt lenne már az ideje, hogy a kapcsolatunkban egy szinttel feljebb lépjünk. Megakarom kérni a kezét.
Gondolataim csodás áramlatából a mobilom csörgése zökkentett ki.
Ránéztem a kijelzőre: ismeretlen szám. Felvettem.
-Dr. Cullen.-mondtam megszokott nyugodtsággal.
-Thalia veszélyben van. Elrabolták. Könyörgöm mentse meg!-mondta egy kétségbe esett, zavarodott, vékony, női hang.
-Kicsoda maga?-meglepetésemben csak ennyit tudtam kinyögni.
-Az picit sem számít.-mondta rejtélyesen.
-De honnan...?-kezdtem volna,de a nő félbe szakított.
-Az időnk vészesen fogy. Cselekedjen azonnal!!! Könyörgöm, nem veszíthetem el.-mondta zokogva és lerakta.
Nem gondolkoztam sokat azon, hogy mit tegyek így tövig nyomtam a gázpedált és hazafelé száguldottam.
Két perc alatt otthon voltam és berontottam a házba. Ekkor eszembe jutott, hogy a többiek biztos nem tudnak még róla hiszen akkor Ők hívtak volna nem pedig a titokzatos nő. Az se lenne jó ha megijeszteném Jane-t az anyja eltűnésével. Alice, hogy lehet, hogy nem látta ezt előre? Biztos Thalia mágus képessége miatt. A fenébe, Edward olvas a gondolataimban.
-Valóban. Most mihez akarsz kezdeni?-kérdezte egy szempillantás alatt feltűnt fiam.
-Először is meg nézem hol tűnt el pontosan, addig kell míg friss a nyom.
-Balthazar-nak akarsz szólni róla?
-Még nem tudom. Minél kevesebben tudunk róla annál kisebb a kockázat, hogy megtudja.-Jane, tettem hozzá magamban.
-Akkor menjünk!-vágta rá azonnal.
Követtük Thali mámorító illatát. Az erdőbe vezetett.

Biztos vadászott. Az egyik fán megláttam az íjját, a Volturi nyakláncát és egy borítékot amit egy tőrrel vágtak be a fába és amire ez volt írva: Balthazar-nak.
Odaszáguldottunk (pártized másodperccel volt ott hamarabb Edward).
Kibontottam a borítékot és olvasni kezdtem a levelet:

Balthazar, rendkívül bájos a szerelmed. Ha vissza akarod kapni, gyere el Skóciai kastélyomba. Egyedül, és ne is próbálj trükközni, különben kénytelen leszek végezni a te kis Thalissoddal. Hajnali három, Cruel Castle. El ne késs!
Horatius Cruel

-Remek! Ez is amiatt az átkozott szemfényvesztő miatt van.-szűrtem a szavakat éles fogaim között.
Tág tűrésű élőlény vagyok ebből következik, hogy engem nagyon nehéz feldühíteni, de most sikerűlt.
-Nem szemfényvesztő, mágus. Én vagyok az oka, hogy Thaliss bajban van, így én is szabadítom ki természetesen.-oktatott ki a hirtelen mellettem álló Balthazar.
-Most jobb ha megyek.-mondta halkan zavarba jötten a dühkitörésemtől és kettőnk szópárbajától Edward és elsuhant.
-Arról ne is álmodj! Ő az én kedvesem te csak a tanára vagy és annak is pocsék.
-A mestere vagyok és amúgy a levélben is az áll, hogy nekem kell mennem EGYEDÜL. Szóval menj haza Drakula és hagyd, hogy végezzem a kötelességemet.-mondta dühösen.
-Felejtsd el, hogy hagyom, hogy egyedül legyél vele. Mindig kihasználod a helyzetet és Thalia érzelmeit. Mégis minek képzelsz te engem hülyének vagy süketnek!? Tudok arról ami köztetek történt a házamban és azt is, hogy nem Thali a hibás hanem te.-sziszegtem mérgesen.
-Nézd logikusan a helyzetet! Egy mágus rabolta el Thaliss-t vagyis csak egy mágus tudja kiszabadítani is. Rajtad fognak az átkok és nem ment meg a gyorsaságod. Thalia pedig élve megnyúzna engem ha téged is veszélybe sodorlak és megsérülsz.-mondta higgadtabban.
-Na jó. Amúgy is kell valaki aki itthon fenntartja a látszatot, hogy minden rendben és még Jane-re is vigyáznom kéne. De ha megtudom, hogy ismét visszaéltél Thali szeretetével akkor azt is megbánod, hogy megszülettél. Megegyeztünk?
-Megegyeztünk.-mondta és kezet fogtunk (tegyük hozzá, hogy nem finomkodtam a kézszorításnál).
-Akkor megyek. Minden perc drága. Így is versenyt kell majd futnom az idővel.-mondta.
Egyet csettintett és a kocsija egy pillanat alatt ott termett. Beült és elszáguldott.